BLOG - BEJEGYZÉSEK LISTÁJA

Foglalkoztam már többször a témával, hiszen én magam is meglepődtem azon a tényen, hogy gyakorlatilag két hónappal a két éves szülinapjuk előtt, mindkét gyerekem folyékonyan, mondatokban, ragokat, személyes névmásokat, igeidőket (megfelelő módon), toldalékokat, igekötőket, ragokat használva kommunikának (néha néha igen érdekes nyelvtani szerkezeteket is alkalmazva természetesen). Szép hosszú körmondat lett...

Tényleg nem számítottam rá, hiszen az alábbi idézetből indultam ki:"

Sok ikerpárnál tapasztalható, hogy a beszédfejlődés elmarad az átlagostól. Ennek egyik magyarázata teljesen prózai: az ikres mamának nincs annyi lehetősége a személyes foglalkozásra, párbeszéd kialakítására egy-egy gyerekével, mint annak, aki csak egyet nevel. A másik okot abban kereshetjük, hogy az ikreknek nincs is olyan égető szükségük a választékos kommunikációra, mint az egykéknek: idejük nagy részét egymás társaságában töltik, sokszor szavak nélkül is jól megértik a másikat. Nem ritka, hogy csak legfontosabb szükségleteikről "tájékoztatják" környezetüket, egymás közt pedig sajátos "ikernyelvet" használnak." Kismama magazin

Mindezt Métneki Júlia Ikrek című könyvében is olvastam (talán innen az idézet), amelyet ikres témában páratlan olvasmányak tartok. Ebben a könyvben olvastam arról is, hogy egy ikres anyuka gyermekei pici kora óta versekkel, mondókákkal és dalokkal szórakoztatta el és ennek másfél éves korukra meg is lett az eredménye, akárcsak nálunk Lucusnál (akkor indult kb. a nagy beszéd áttörés). Én egy éves korukban kezdtem nekik az olvasást, verselést, intenzív éneklést és mára együtt szavalunk este elalvás előtt. Luca szinonímákat is használ már és személyes névmásokat. Megéri papik és mamik, tényleg megéri. Következménye az lesz, hogy a csemetének be sem áll a szája és mindet elmond, amit csak szeretne, kiváló körmondatokat alkalmazva.