Így nevezi a "szaknyelv" azt az állapotot, amely 2 éves kor kürül jellemzi gyermekeink 90%-át. Persze "terrible 2" eredetileg, de nálunk ebből is, mint mindenből dupla adag jár a gyanútlan és naív felmenőknek. Szívemre teszem a kezem, nem gondoltam, hogy megússzuk, de igyekeztem nem gondolni arra sem, hogy lassan beköszönt. Itt van, megérkezett és tényleg terrible sokszor. Azon túl, hogy a legtöbb kérésre "nem" a válasz, mindet hatalmas hiszti, padló ütlegelés, egymás gyakorlatilag folyamatos ingerlése, piszkálása és ütlegelése kísér. Keményen próbálgatják és feszegetik a határaikat egymás irányába is, de leginkább minket, a szüleiket tisztelnek meg a dackorszak áldásos hatásaival.
„A gyerekedben már a fogantatása óta benne van, amit most tapasztalsz. Ahogy egy pici makkban ott van az egész tölgyfa. Szóval, ne aggódj, nem azért ilyen, mert Te valamit rosszul csinálsz. És ami még fontosabb, nem tart örökké!”